A maximalizmus előzményei és következményei

Az utódokról alkotott szülői vélemény egy életre meghatározhatja a felnövekvő gyermek sorsát, hacsak a tudatára ébredő gyermek saját kezébe nem veszi az irányítást. A negatív vagy pozitív énkép kialakulását befolyásoló szülői mondatok mindenképpen nyomot hagynak az ember lelkében és így az életében is.

Szeretet, védelem, biztonság

Egy kisgyermek a szülők szeretetében érzi magát biztonságban, egyedül kiszolgáltatott lenne a világban. Akkor érzi jól magát, ha a gondoskodó szülői szeretetet érzi, ezért az otthoni konfliktusokban inkább alulmarad, mert eluralkodik rajta a szeretet megvonásától való félelem. Szélsőséges esetekben mosolyog, amikor legszívesebben sírna, kedves, amikor legszívesebben ordítana és simogat, mikor legszívesebben ütne. A biztonságért, a védelemért és a szeretetért cserébe kialakít egy hamis énképet a nagy elvárásokat támasztó felmenők előtt. Mintha nem járna neki a szeretet feltétel nélkül, mintha kötelező lenne meghazudtolnia önvalóját a valahová való tartozás oltára előtt. Hát…, itt szokott eltévedni, aki el szokott…

Mi lenne, ha?

Tételezzük fel, hogy ez a gyerek kiáll önmagáért, megmondja a véleményét, kiharcolja vágyait. (Természetesen itt nem olyan vágyakról van szó, amivel másokat akar irányítani vagy befolyásolni, hanem pl: nem eszi meg a levest, ha nem akarja, vagy csak olyan különórákra jár, amire vágyik stb.) Mi történik ekkor? A szülő nem fogja többé szeretni? Dehogy. Kénytelen lesz megismerni és elfogadni a gyermekét úgy, ahogyan van. A gyermek pedig megússza a szorongást és önmaga lehet. Nem lesz tele visszafojtott agresszióval, sérelemmel, félelemmel, bánattal és még sorolhatnám. Eddig a mese…

A szomorú valóság

Nagyon kevés gyerek képes kiállni önmagáért a szülők előtt. Minél erősebb a szülői dominancia, annál nehezebben találja meg útját az utód. Kezdve ott, hogy „Ne szopd az ujjad!” folytatva ott, hogy a gyerek akarata ellenére heti ötször úszni jár és bármit is tesz, nem tud megfelelni a szülők által támasztott követelményeknek. Mert nem arra megy, amerre álmai hajtják. A szülők számtalanszor gyermekükben szeretnék önmagukat megvalósítani és eszükbe sem jut, hogy a gyermek nem tulajdon, hanem felelősség. Hányan észre sem veszik, hogy végtelenségig gyötrik azt a kincset, akinek végtelen hálával tartoznak. Mert a gyermek már puszta létével is tanítja a szülőt.

Önbizalomhiányból maximalizmus

A szülők elégedetlen hozzáállásával generált önbizalomhiány ezek után rányomja bélyegét az utód baráti kapcsolataira, párkapcsolataira, pályaválasztására, életcéljának megtalálására és általában mindenre, ami egy ember életében fontos lehet. Ő az, aki mosolyog, ha cikizik, akivel szinte mindent meg lehet tenni. Az önbizalomhiányos ember nem azt az utat választja, amire vágyik, mert nem hisz magában. Nem azt a párt választja, hiszen –gondolja- annak biztosan nem kell. Barátai és környezete kéréseire nem tud nemet mondani attól való félelmében, hogy rosszat gondolnak majd róla és nem fogják őt szeretni többé. Ez a szolgálatkészség ösztönös reakcióként, szorongás formájában van jelen. A mögöttes félelem tartalma nem tudatosul az egyénben. A körülötte élő emberek nem ismerik igazi énjét, mert úgy, ahogyan van biztosan nincs rá szükség, hiszen a szüleinek sem kellett. 
Így aztán hajtja magát az élet minden területén, hogy megfeleljen mindenkinek. Ha kritizálják, szomorúan elfogadja, ha elismerik, szinte észre sem veszi. Már-már el is hiszi, hogy ezt ő is így akarja és azt is, hogy ez a létforma boldoggá teszi. Úgy érzi jól magát, ha kiteszi a lelkét másokért. Minden feladatában a maximumra törekszik és nagyon fontos számára, hogy mások mit gondolnak róla. Érzi már, hogy fáradt, de szorongása erősebben hajtja teljesítményének elismerése felé. Minden, amit a maximalizmusa és hamis énképe miatt nem tud megélni, előbb vagy utóbb rázúdul egy- szerencsés esetben még időben elkapott és gyógyítható - megbetegedésben. Mert a lélek nem viseli el, ha hangjai nem tudnak megnyilvánulni: a test kénytelen tükrözni a szenvedést. tovább.... (katt a linkre)

www.facebook.com/dardaiviktoria/posts/947883065279225:0